Nézek, de mégsem látok igazán. Többször is átéltem már ezt életem során, hiába próbálok nyitott szemmel járni, vagy minél többet megismerni a világból, az elálmodozás vagy oda nem figyelés sokszor nem segít ebben. És még ha születésem óta velem is van egyfajta kíváncsiság, sokszor mégsem tudom meglátni igazán, mi az, ami körülvesz engem. Gyerekkoromban például a karácsonyok és a húsvétozás velejárói voltak az ünnepi misék, ahová a nagyszüleimet kísértem el. Ez a faluban mindenki számára természetes volt, én pedig totyogtam drága nagymamám oldalán, majd a prédikációt gyakran elengedve a fülem mellett, csak bámultam a hatalmas freskókat a templom falain, a plafonon vagy éppen az oltár fölött.
Bámultam, de mégsem láttam igazán. Most azonban, így húsz év távlatából visszatekintve, találtam egy kapcsot a fentebb leírt gyermekkori élményeim között, amelyeket hol az egyik, hol a másik nagyszülői falumban éltem át. Míg édesapám szülei Hegykőn, egy Sopron közeli kis helységben, addig édesanyám felmenői a Baja melletti Sükösd nevű településen éltek. Magyarországon pedig ez a két kis falu az – például Szend, Bácsszőlős, vagy Bácsbokod mellett –, ahol a templom falait Prokop Péter freskói díszítik. A sükösdi templom szentélye felett látható alkotás volt Prokop első műve, amely száz négyzetméteres kiterjedésével magyarországi munkái közül a legnagyobb. Én pedig csak meredtem rá kisgyerekként, mindig egy-egy újabb szegletét felfedezve az élénk színekben pompázó és apró részletekig kidolgozott festménynek.
“sükösdi templom” – Forrás: http://www.sukosd.hu
Nemrég búcsúztattuk itthon a művész kiállítását, amelynek eddig a Bazilika Lovagterme adott otthont, eztán pedig Rómában tekinthető majd meg a Prokop festmények gazdag tárlata. A budapesti kiállítás záróünnepségén Dr. Bábel Balázs, kalocsai-kecskeméti érsek tartott előadást Prokop Péter életéről és munkásságról. Mint ahogyan azt az érsek is kifejtette a Szépség isteni tulajdonsága című beszédében, a festőművész a papi lét meghatározó nézeteit és gondolatait öntötte vászonra, igyekezve így vizualizálni a bibliai történetek mondanivalóját, reménykedve abban, hogy ezeken keresztül könnyen megértetheti az emberekkel, mi a kapcsolat a hit és a szépség fogalma között.
“Zebra table” – Forrás: http://www.terminartors.com
Prokop művészeti tanulmányait Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán kezdte, majd pedig Rómában, a Képzőművészeti Akadémián 1960-ban szerzett diplomát. S amellett, hogy festői életművét kb. 900 táblakép alkotja, a művész írói munkásságát is – aki egyébként tagja volt a Magyar Írószövetségnek – számos, egészen pontosan 18 db kötet fémjelzi. Prokopp Mária, az ELTE művészettörténeti professzorának szavaival élve pedig elmondható, hogy ezen irodalmi alkotásait, köztük például a Római évek, a Keresztúton, vagy Boldogasszony című műveket is éppúgy átszövi „a legfőbb értékek, az igazság, a jóság, és a szépség magas színvonalú egysége”.
“Saint Cecilia” – Forrás: http://www.terminators.com
Prokop Péter tehát pap volt, festőművész és egyben író. Valaki, aki úgy alkotott, hogy ugyanazokat a gondolatokat adaptálva képes legyen reprezentálni mindazt, ahogyan a világról gondolkodott – legyen szó könyvről, festményről vagy akár egy szóban elhangzó prédikációról. A lényeg mindnél ugyanaz.
Magyar–Olasz Kulturális Évad 2013 