forrás: http://www.lettereearti.it
Gabriele d’Annunzio, az olasz dekadentizmus emblematikus alakja születésének 150. évfordulójáról emlékeztek meg idén szeptemberben a Magyar-Olasz Kulturális évad kapcsán a Budapesti Olasz Kultúrintézetben.
Az olasz fasizmus Keresztelő Szent Jánosaként számon tartott Annunzio botrányokkal teli, regénybe illő élete bőven adhat okot a találgatásra:
Ki is volt ő valójában?
Író, filozófus, újságíró és politikus. A XIX. századi olasz kultúra meghatározó alakja, akinek életét nagymértékben meghatározta szélsőséges politikai aktivitása.
A történelem Benito Mussolini hűséges pártfogójaként, majd később hatalma egyik legnagyobb veszélyeztetőjeként tartotta számon a nacionalizmustól túlfűtött költőt, aki nem volt rest az első világháború végén a letört olasz csapatokat repülőgépről ledobott propaganda kiáltványokkal motiválni, erősítve bennük a lelket, hogy még semmi sem veszett el.
A háború vesztesége kedvét nem szegte. Törekvései, hogy Olaszország első számú nagyhatalommá váljon, egyre erősebb visszhangot kaptak szárnyait bontogató politikai pályafutásában. Egyik legmeghatározóbb tettének Fiume, az Osztrák-Magyar Monarchia egykori kikötővárosának erőszakkal való elvételét tekintik. Önálló kormányzóságának alkotmánya a később fasiszta berendezkedésű Olaszország politikai kereteit nagymértékben meghatározta. Az egyre nagyobb befolyással bíró író-aktivista végül Mussolini intézkedéseinek köszönhetően 1920-ban száműzetésbe kényszerült. Otthona a ma élő múzeumként funkcionáló Garda-tó partján elterülő Vittoriale degli Italian kastély lett.
Innentől kezdve élete nagy részét az alkotás irányába terelte, művészetében korábbi munkásságától eltérően előtérbe került a tárgyias, naturalista közlésmód. A korábban jellemző arisztokratikusan kifinomult, elefántcsonttoronyba zárkózó dekadens esztéta átvette a váteszi népvezér, a katonaköltő szerepét.
A Mussolini-diktatúra összeomlása után az utókor sokszor fasisztának titulálja egész életművét. Bár elmondható, hogy a kor irodalomkritikusai nagy hatású szerzőként tartják számon, követője nem sok akadt, sokkal inkább ellenfele, akik műveiket vele szembehelyezkedve határozták meg.
És hogy milyenek is ezek a művek, amelyek ennyi kritikát és ellenvéleményt kaptak?
Az I Bricconcello kamaraegyüttes miniturné keretében számos állomás közül a Budapesti Olasz Kultúrintézetben is megfordul, ahol Annunzio legmeghatározóbb alkotásainak lírai feldolgozását, annak minden őszinte és vad szenvedélyét hallgathatjuk meg.
Magyar–Olasz Kulturális Évad 2013 